A hetedik századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés. Ezen a napon az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
A hamvazószerdai liturgia az őskeresztény hagyományt idézi, amikor a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: "Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!".
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
Szatmárnémetiben Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök az ünnep napján, reggel kilenc órától mutat be szentmisét a Székesegyházban.